Örömhír

„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.” Uram Irgalmazz, Krisztus Kegyelmezz! Szentlélek Védelmezz!

Jézusom! Mutasd meg nekem, hogy ma kinek van arra szüksége, hogy Rólad bizonyságot tegyek! Szeretnék engedelmeskedni. Ámen


Mennyei Édesatyám! Már amikor így szólítlak meg azzal is kifejezem, hogy én nem rettegek Tőled, mert kapcsolatom Veled az atya-gyerek kapcsolathoz hasonlítható, de a legjobb földi apa-gyerek kapcsolathoz sem fogható igazán, mert Te, a bűntelen, hatalmas Isten kegyelmesen, gondviselő, szerető, irgalmas módon állsz mellettünk minden emberi gyengeség, gyarlóság nélkül. Add, hogy így éljük meg Hozzád tartozásunkat, és ebben találjunk boldogságot! Ámen




3_scan_530_1.jpg




Tovább egyedül
hogyan is vonszolnám?
Kezedbe teszem le,
Uram, a sorsom.

Vedd a kezedbe,
vidd a keresztre,
fogadd magadhoz,
kösd a kegyelembe!

Látod, én vesztettem,
harcold meg,
kérlek Te a harcom!

ÁMEN


/Hajdú Zoltán Levente/

URam! A Te országod tisztaságát kívánom, s a Te szeretet-igazságod megvalósulását igyekszem munkálni életemben! Kérlek, erősíts meg ezen a mai napon is, hogy Rád figyelhessek és önzésem, s az emberi gonoszságok kísértései erőt ne vehessenek rajtam! Ámen

 

Uram! Add, hogy igédnek ne csak hallgatója, de megtartója is legyek! Ámen

 

Uram, ajándékaidat köszönöm! Ámen



Uram, akár tudok mást is tenni, akár nem, segíts, hogy a napomat szeretetben töltsem, szeretve téged és az embereket, mert Igéd azt mondja, hogy ez az élet lényege. Ámen


Uram! Bár eljuthatnánk igazán oda, hogy az Úr az Isten! Kérlek, Igéd, Lelked világosságával világíts be a mi hitéletünkbe. Vigyél el oda bennünket, hogy tudjuk magunkat egészen, minden vonatkozásban alárendelni akaratodnak. Tisztíts meg akarásainktól, hívő elgondolásainktól, hogy lehessél a mi Istenünk hátralévő éltünkben, hogy dicsőíttessék neved Jézus Krisztus által. Ámen
(T.L.)


URam! Köszönöm, hogy velem vagy minden szívdobbanásomban, s életemet megtartod. Add, hogy ne perlekedjem a körülményekért, hanem felfedezve gondviselő jóságodat szeretni tudjam mindazokat, akiket mellém rendeltél! Ámen


Uram! Segíts mindennapi imáimban, hogy azért sóhajtozzak, s azt kérjem, amire valóban szükségem van! Ámen


URam! Vedd el szívemből a rossz és fájó érzéseket, hogy derűvel dícsérhesselek minden napért, amivel megajándékoztál! Ámen





Jégtörő Mátyás
 
(Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következő népi szólás: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”)
 
Jégtörő Mátyás a február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás, a jégtörő, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget. “Ha nincs, jeget csinál, Elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás…” – többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának ma is nagyon népszerű időjóslatára. Van egy szólásunk is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember – ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon. A népi megfigyelés szerint a Mátyás-napi hideg jó termést, a szél kevés tojást jósol. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Jégtörő Mátyás napjához – az ismert és említett hiedelmek mellett – több babonaság is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.
 


Február 24. – Jégtörő Mátyás napja
 
Mátyás, Gergely két rossz ember! – szól a rigmus. Ilyenkor nagy hidegek szoktak lenni.
 
A nevet magyarázva a doroszlóiak úgy gondolják, azért kapta Mátyás a jégtörő melléknevet, mert „Mátyás föltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál, ha meg talál, akkó ront”. A Muravidéken így fogalmaznak: „Mátyás, ha talál, pusztít, ha nem talál, iépít.” „Esetleg még azt mondják: „Mátyás a gyeget (jeget) evággyo”, azaz nem fagy be már a víz, ha van is jég ezen a napon, megolvad. Ha pedig megolvad a jég, „tapogatva jár az ember, mint róka a jégen Mátyás után”.
 
A topolyaiak szerint „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál”. Esetleg ezt is hallani: „Ha nem talál, havat hoz, ha meg talál, havat visz.”
 
Balázs Mátyás juhász szerint a pásztorok életéhez nőtt a Mátyás-nap. Kivételek csak a szökőévek, mert ilyenkor Mátyás-ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik. Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik. Jégtörőnek is nevezték, de azt is mondták, Mátyás jeget olvaszt, de ha nem talál, csinál.
 
A pásztorok szívesen várták Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddüséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az elles.
 
Szlavóniában azt tapasztalták, hogy Mátyás elviszi a havat, s kiereszti a kankó (= szűr) ujjából a pacsirtákat, azaz jön a jó idő. A feketicsiek szerint „Mátyás kipiszkáli a kutyagumit a hóból”. Doroszlón azt mondják, ha megjelenik a mátyásmadár, hamar kitavaszodik.
 
Jól tudjuk, hogy az időjárás és a termés szorosan összefügg. A földműves embert is sürgeti már Mátyás. Szlavóniában és másutt is úgy tudják, ha havas az idő Mátyáskor, el kell vetni a búzát, árpát, zabot, hogy jó termés legyen. A háziasszonyok pedig mákot, sárgarépát, petrezselymet, borsót vetnek, mert az e napon vetett magvakat nem eszi meg a féreg. Azt is mondják, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő savanyú lösz, a tojások pedig aprók. A jó idő viszont jó máktermést hoz.
 
Ez a nap a baromfiszaporulat biztosításában fontos nap. Csirkét nem szabad ültetni, mert nyomorultak lesznek, vagy ki sem kél csirke a Mátyás-napi tojásokból, mert nincs mag az aznapi tojásban. Doroszlón visszakézből átdobják a szomszédba a Mátyás-napi tojást, mert az kártojás. Székelykevén piros ceruzával jegyzik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Nem kell elültetni őket, mert ha a kisliba ki is kel, eltűnik.
 
Topolyán egyesek megpiszkálták Mátyás éjszakáján a tyúkokat, hogy biztosítsák a szerencsét. A székelykeveiek szerint egyesek elteszik a Mátyás-napi libatojást, mert jó gúnár kél ki belőle, noha rendszerint eltűnik vagy záp lesz a tojás. Ha mégis kikél a tojás, szerencsét hoz. Ha süt a nap, akkor baromfihullás fenyeget.
 
Ha nem esett hó e napon, akkor a topolyai öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy tejeljen, tele legyen a sajtár. A baranyai halászok, ha csukát fognak e napon, azt mondják, kifogták a szent halnak tartott Mátyás csukáját, szerencsés lesz a halászat az elkövetkező esztendőben.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 287
Tegnapi: 138
Heti: 425
Havi: 4 371
Össz.: 557 072

Látogatottság növelés
Oldal: Február 24.
Örömhír - © 2008 - 2024 - oromhir.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »