Örömhír
„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.” Uram Irgalmazz, Krisztus Kegyelmezz! Szentlélek Védelmezz!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
"Jézus, magasztalunk Téged és azt, aki Te vagy. Dicsőítjük az irántunk való szeretetedet. Köszönjük Neked a Húsvét ünnepét, és hogy emlékeztetsz minket arra, hogy nem számít, mennyire volt csüggesztő az előző hetünk, Neked jó híreid vannak a jövőnkre nézve.
Nem számít, mások mit mondanak rólunk, ha Te azt mondod, hogy szeretsz minket. Nem számít, hogy mi történt eddig az életünkben, ha Te úgy fogadsz el minket, ahogy vagyunk. Köszönjük Neked, hogy megajándékozol minket a szereteteddel. Köszönjük Neked a szabadság ajándékát. A nevedben imádkozunk, Ámen."
(49) – A Keresztény Klérus hűség fogadalma:
Ó, Jézus, én a te alázatos szolgád vagyok.
Szeretetet és hűséget fogadok neked
Kérlek, adj nekem egy jelet, hogy hívsz Engem
Segíts nekem, hogy megnyissam a szemeimet, és tanúja legyek Ígéretednek.
Áldj meg engem a Szentlélek kegyelmével
Hogy ne tudjanak majd megtéveszteni engem azok, akik azt állítják, hogy a Te nevedben jönnek, de akik nem az igazságot mondják.
Mutasd meg nekem az igazságot, és engedd éreznem szeretetedet, hogy legszentebb Akaratodat teljesíteni tudjam.
Alázatos szívvel kérlek, mutasd meg nekem, hogy milyen módon segíthetek az emberiség lelkének megmentésében. Ámen.
Drága Mennyei Atyám.
Áldalak és magasztallak a reggelért. Köszönöm a nyugalmas éjszakát, és a tavaszi verőfényt. Köszönöm a hálától túlcsorduló szívem érzetét azért, hogy tudhatom Te vagy életem védelmezője, a kegyelem kiárasztója. Köszönöm Uram, hogy most amikor nehéz, a nehéz, Te most is velem vagy, és segítesz elviselni. Segítesz megmaradni a veled való közösségben. Köszönöm, hogy nem adsz ki, hogy megóvsz még önmagamtól is. Atyám! Köszönöm, hogy csendességben lehetek veled, hogy megtapasztalhatom naponta, és ma is a gondoskodó szeretetedet. Köszönöm az embereket, akiket mellém adtál, a Családomat, és a Testvéreket. Kérlek Uram, óvd meg Őket is a gonosztól, Jézus érdeméért kérlek.
Ámen
Drága Urunk, amikor félelemtől reszketve ébredünk az éjszaka közepén, emlékeztess az állandó gondoskodásodra. Ámen
Istenem! Gyakran kell döntenem, sem nem mindig tudom, melyik irányba induljak... Kérlek segíts, biztass szereteteddel, hogy meglássam a jeleket, melyeket gondviselő jóságoddal válaszútjaimon elhelyezel! ÁmenJó Atyám, irgalmadra várok. Bűnös, rossz világban bűnös, rossz gyermeked vagyok. Meg is van az eredménye, magam is tele vagyok gonddal, szegénységgel, betegséggel, ellenséggel, ezernyi nyomorúsággal. Irgalmazz, bocsáss meg nekem, s úgy állíts be a te szolgálatodba, hogy magam nyomorúsága mellett vegyem észre a mások nyomorúságát, az fájjon és égessen, és ne legyen nyugtom, amíg nem segítek azon, akin segíthetek. Krisztus tanít: Amit megtettél másokkal velem tetted meg! Segíts, hogy minden rászorultban őt lássam, hálás szívvel neki segítsek, örömmel segítsek, ahol te erőt és lehetőséget adsz a segítségre. Téged pedig arra kérlek, adj mellém is testvéreket, akiknek gondja van rám, akin keresztül én is megismerhetem a te irgalmadat. Ámen /V.L./
Áldalak és magasztallak a reggelért. Köszönöm a nyugalmas éjszakát, és a tavaszi verőfényt. Köszönöm a hálától túlcsorduló szívem érzetét azért, hogy tudhatom Te vagy életem védelmezője, a kegyelem kiárasztója. Köszönöm Uram, hogy most amikor nehéz, a nehéz, Te most is velem vagy, és segítesz elviselni. Segítesz megmaradni a veled való közösségben. Köszönöm, hogy nem adsz ki, hogy megóvsz még önmagamtól is. Atyám! Köszönöm, hogy csendességben lehetek veled, hogy megtapasztalhatom naponta, és ma is a gondoskodó szeretetedet. Köszönöm az embereket, akiket mellém adtál, a Családomat, és a Testvéreket. Kérlek Uram, óvd meg Őket is a gonosztól, Jézus érdeméért kérlek.
Ámen
Drága Urunk, amikor félelemtől reszketve ébredünk az éjszaka közepén, emlékeztess az állandó gondoskodásodra. Ámen
Mennyei Atyám! Köszönöm Neked életem áldásait, próbáit és általad elrendelt földi hosszúságát is. Segíts, jól élnem a Tőled kapott lehetőségeimmel! Ámen
URam! Add, hogy éveim számában ne csak gyarapodjak, de bölcsüljek is! Ámen
Uram!
URam! Add, hogy éveim számában ne csak gyarapodjak, de bölcsüljek is! Ámen
Uram!
Kegyelmesen fordítsd magadhoz Tőled elszaladt gyermekeidet, hogy megtapasztaljuk mindannyian szereteted szentségét, s tisztán és örömmel éljünk a Te dicsőségedre! Ámen
Uram! Köszönöm, hogy figyelmeztetsz: a házasság csapatmunka. Ketten – Veled kiegészülve hárman – fáradozhatunk azért, hogy boldogok legyünk. Köszönöm az erős hármas fonalat, melyben Te magad vagy a harmadik! Ámen
URam! Segíts, hogy bölcsen élhessem napjaimat! Ámen
Uram! Szeretnék okos és bölcs lenni, de valahogyan mégsem sikerül. Adj nekem bizodalmas szívet Tebenned, hogy kezedből vegyem életem minden napját, s hálatelt szívvel, örömmel kövesselek Téged!
URam! Tartsd szemem előtt igazságaidat, hogy azok világítsák meg életem ösvényét! Ámen
URam! Segíts, hogy bölcsen élhessem napjaimat! Ámen
Uram! Szeretnék okos és bölcs lenni, de valahogyan mégsem sikerül. Adj nekem bizodalmas szívet Tebenned, hogy kezedből vegyem életem minden napját, s hálatelt szívvel, örömmel kövesselek Téged!
URam! Tartsd szemem előtt igazságaidat, hogy azok világítsák meg életem ösvényét! Ámen
Szent György napja
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe – 24-e – az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. Alakját Kolozsvári Márton és György prágai szoborcsoportja őrzi számunkra a legemlékezetesebben, aminek egyik hű másolata Kolozsváron is megtalálható.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból – és a tejhozam gyarapítása végett – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén “szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a “bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Ennek a hagyománynak máig fennmaradt szép szokása a kőszegi szőlősgazdák Szent György-napi kötelessége, amikor is a kora reggel megszedett szőlőhajtásokat a fúvószenekar kíséretében beviszik a városházára bemutatni a polgármesternek, majd a szintén ünnepélyes ceremónián a termésígéretet berajzoltatják az 1740-ben nyitott, és a Jurisich-várban őrzött Szőlő Jövések Könyvébe. Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: “ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható”. – Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak
Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A Szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. Alakját Kolozsvári Márton és György prágai szoborcsoportja őrzi számunkra a legemlékezetesebben, aminek egyik hű másolata Kolozsváron is megtalálható.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból – és a tejhozam gyarapítása végett – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén “szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a “bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Ennek a hagyománynak máig fennmaradt szép szokása a kőszegi szőlősgazdák Szent György-napi kötelessége, amikor is a kora reggel megszedett szőlőhajtásokat a fúvószenekar kíséretében beviszik a városházára bemutatni a polgármesternek, majd a szintén ünnepélyes ceremónián a termésígéretet berajzoltatják az 1740-ben nyitott, és a Jurisich-várban őrzött Szőlő Jövések Könyvébe. Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: “ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható”. – Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak
Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A Szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.
Április 24. Sárkányölő Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
-állatok kihajtásának első napja
-rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
-rontás elleni védekezés
-időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
-állatok kihajtásának első napja
-rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
-rontás elleni védekezés
-időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.
Április 24. – Szent György napja
Topolyán és másutt is tavaszkezdő napként tartják számon április 24-ét. Feketicsen is úgy vélekednek az öregek, hogy Szent György-napig általában hideg szokott lenni, de most már várni kell a jó időt. Különben is „Gergő napi szél Szent György napig él”. Többek között az időjós békák megszólalását figyelték Bácska, Bánát, Szlavónia, Baranya öregjei. Azt tapasztalták ugyanis, ha György előtt szólalnak meg a békák, akkor korán kezdődik a tavasz is, meg a nyár is. Ahány nappal előbb hangzik fel a békazene, annyival előbb jön meg a dér Mihály előtt. Harasztiban, Szlavóniában, ha valaki először hall békasírást, és sok bolha van a házban, akkor azt mondja: „Gyeretek ki, balhák, sírnak a békák.”
Egyébként ez a nap a marha első kihajlásának, kiverésének, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja. Harasztin pl. a pusztai kocsisok ezen a napon kötöttek szerződést a gazdákkal. Ilyenkor álltak össze a halászbokrok is Kopácson.
Bizonyos esetekben asszonyi dologtiltó és mágikus védő-, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap Szent György napja is éppen úgy, mint minden évnegyedkezdő nap. Zentán Szent György-napig nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni a napra, mert sok jégeső lesz. Szlavóniában viszont azt vallják, hogy ezen a napon nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára. Szántani sem szabad. Az a hiedelem is járta, ha valaki ezen a napon megfürdik a falu alatt folyó Valkóban, nem lesz rühes egész évben.
A Muravidéken Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, hogy meg ne rontsák a teheneket, és jobban tejeljenek. Harmatszedés közben azt mondogatták: „Viszek is, hagyok is!”, vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is a föld erejéből, zsírjából. A lepedővel szedett harmat segítségével sütött kenyér nagyobbra nőtt, kiadósabb – hagyta rám a titkot Lina néni egy szép tavaszi reggelen a muravidéki Szentlászlóban. Minden idősebb asszony hisz és hitt a Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében. Vojlovicán reggel fokhagymával dörzsölik be az istálló ajtaját. A megmaradt fokhagymával keresztet kennek az ajtóra, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a tehenet.
A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek embert, állatot gyógyítanak.
Szent György éjszakáján a földbe rejtett kincs megtisztul, felveti a lángját. A kincskeresők ekkor indultak kiásni a kincset. De hiába!
Termésvarázsló nap is ez a nap. Baranyában pl. azt adták tudtomra, hogy most kell vetni a dinnyét, uborkát, akkor sokat terem. Mákot is addig kell vetni, míg nem kuruttyolnak a békák. A vetéskor azonban ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák. Legjobb, ha öregasszony veti, és vetés közben szétterpeszti a lábát, hogy nagyra nőjenek a mákfejek. Szlavóniában, Harasztiban mákvetéskor fújja ki a vető a száját, hogy ne férgesedjen meg a mák, és szép fejű, szép magú legyen. E nap hajnalán érdemes az uborkát is vetni.
Szent György napján már szárba indul a búza, konstatálják a földeket bejáró harasztiak.
Általában tudott dolog, ha Szent Györgyre a vetés olyan magasra nő, hogy a holló, varjak elbújhatnak benne, akkor jó lesz a termés.
Szlavóniában, ha nem is éppen ezen a napon, de utána el kell vetni a kukoricát. Az e napon talált mezei virágot pedig meg kell szárítani, kiváló gyógyszer lesz majd embernek, állatnak.
Balázs Mátyás a pásztorkodás, csínját-bínját ecsetelve árulta el, hogy Szent Györgyig titkon vagy szabadon, de lehetett legeltetni a juhokkal a búzát, utána már büntetendő cselekménnyé vált. Azt is említette, hogy amelyik pásztornak már volt korábbi báránya, az Szent György napján elválaszthatta. A György-nap előtt fogott kígyóval, békával el lehetett venni a tejhasznot, gyógyítani lehetett a teheneket. A juh tőgyfájásakor a béka, kígyó testével háromszor körül kellett keríteni a juhot.
A gyerekeknek egy kedves mondókája fűződik e naphoz:
„Süss fel, Nap, süss fel, Nap,
Kertek alatt kisbáránykám majd megfagy!”
Kertek alatt kisbáránykám majd megfagy!”
A feketicsi változat így él még ma is:
„Szent György-nap, süss fel, Nap,
Kertek alatt egy kisbárány majd megfagy.”
Kertek alatt egy kisbárány majd megfagy.”
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 148
Tegnapi: 67
Heti: 811
Havi: 3 728
Össz.: 599 612
Látogatottság növelés
Mai: 148
Tegnapi: 67
Heti: 811
Havi: 3 728
Össz.: 599 612
Látogatottság növelés
Örömhír - © 2008 - 2024 - oromhir.hupont.hu