Aki a Tiéd,
az nem veszik el.
Útján,
amerre mennie kell,
Te vagy a lámpás,
Te vagy a fény.
Borús éjben is
örök remény.
Aki a Tiéd,
az hazatalál.
Útján haladva
ha meg-meg is áll,
Te vagy ereje,
akarata.
Így jut az ember
hozzád – haza.
/Hajdú Zoltán Levente/
Drága Urunk, segíts lelkesedéssel és szeretettel szolgálni másoknak! Segíts, hogy adni tudjak viszonzást nem várva! Ámen
Hűséged kössön Hozzád, Uram! Ámen
Istenem! Add, hogy ez a szörnyű belső feszültség megszűnjön bennem. Nem is kérek mást, mint hogy vezess és légy velem, hogy mindent úgy tegyek, hogy az másoknak jó legyen. Ámen
Istenem! Segíts, hogy megértsem akaratodat, s aszerint is éljek! Ámen
Istenünk, tégy bennünket hozzád hasonlóvá. Segíts megnyitnunk kezeinket és szívünket a szükségben lévők felé, bárhol is találjuk őket. Ámen
Köszönöm Uram, hogy mindenre lehet erőm Krisztusban, aki engem megerősít! Tudom, ma is lesznek nehézségeim, de én nem félek, mert Benned bízom. Ámen
URam! Add, hogy szívemben ne az emberi okoskodások, hanem a Te szeretet-törvényed uralkodjék! Ámen
URam! Add, hogy úgy élhessek a mában, hogy a holnapban ne legyen okom panaszkodni a tegnapra! Ámen
Uram! Hűtlenné váltunk Hozzád, mert nem éltünk parancsolataid szerint, s nem szolgáltunk Neked szeretettel. Hozzád fordulunk, segíts meg minket! Adj megújulást szíveinknek, s erőt a lelkünknek, hogy felismerjünk Téged gondviselő jóságodban, életünk minden napján, ezen a mai reggelen is! Ámen.
Uram! Szereteted melegét éreztesd velem ma is, hogy tudjam és érezzem, Nálad van életem megoldása! Ámen.
Dénes napja
A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, és a diákok is vakációt kaptak. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.
Véletlen-e, vagy nem, ám tény és való, hogy október havára, történetesen kilencedikére esik a Dénesek neve napja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe "megmutatja" a telet, ugyanis, ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.
Dénes napja
Szabadkán a sokéves megfigyelések alapján az a vélemény alakult ki, hogy a Dénes-napi időjárásból következtetni lehet a téli időjárásra. Figyelik is az idős földművesek Dénes napján az időjárást.