Örömhír
„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.” Uram Irgalmazz, Krisztus Kegyelmezz! Szentlélek Védelmezz!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.
Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.
Népi megfigyelések:
- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz
Jeles napok júliusban:
Margit napja (július 13.)
Henrik napja (július 15.)
Rudan Mária: Oroszlán zodiákus A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.
Népi mondóka
Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.
Július – Szent Jakab hava vagy Oroszlán hó ~ Nyár hó
A hónap nevét a naptárreformot végrehajtó Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született.
Júliusban a Medárd-napon kezdődött monszunesőzés lassan megszűnik, száraz, tikkasztó hőség lesz úrrá a tájon. Ha esik is, nem tartós az eső. „Nyári eső hamar jő, hamar megy” – mondja Baranya népe. Ha e napon napkeltekor égi háború dúl, száraz idő lesz.
„Júliusba arass, majd úgy lesz kenyered,
A dologtól tehát ne kéméld tenyered,
Mert a heveréssel kenyered nem nyered,
Szélben koplalsz, ha a nyarat elhevered”
– köti lelkedre 1797-ben a 25 esztendős kalendárium. Muravidék, Bácska népe ezt röviden és velősen így foglalta össze: „Ha július nem főz, szeptember nem eszik.”
Aratási szokások és hiedelmek
Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerű, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget. Az aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendezték.
Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja
Július 5. – Sarolta napja
Július 13. – Mérges Margit ~ Pisis Margit
Július 15. – Henrik napja
Július 20. – Illés napja
Július 21. – Dániel napja
Július 22. – Mária Magdolna napja
Július 25. – Jakab napja
Július 26. – Anna napja
Július 30. – Abdon napja
Csanádi György: Székely Himnusz
Ki tudja merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényén.
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha,
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha!
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Keserves múltunk, évezredes balsors,
Tatár-török dúlt, a labanc rabigált,
Jussunk e honban, székely-magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan!
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Édes Szűz Anyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet.
Jussunk e honban székely-magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan!
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Ki tudja innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a te néped,
Székely nemzeted Kárpád bérceken.
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Ős szabadságot elveszti Segesvár
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik, s dúlják,
Fiaidnak sokszor még kenyere sincs.
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Már másfél ezer év óta Csaba népe
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Árpád imája
BOLDOG ISTENASSZONY ANYÁNK, NÉZZ LE RÁNK, A MAGAS EGEKBŐL.
ÁRASZTD RÁNK MOSOLYOD, A TE FENYLŐ NAPSZEMEDBŐL!
NEMZETEK ISTENASSZONYA! ADD NEKÜNK -E FÖLDET!
MAGYAROK ISTENASSZONYA! TARTS MEG ITT BENNÜNKET!
ÉVEZREDEKEN ÁT, ÁLLD MEG ÉLETÜNKET , VIHAROKBAN ÉS VÉSZBEN OLTALMAZZ MEG MINKET!
ADJ SZÍVÜNKBE BÉKÉT, DERÜS BOLDOGSÁGOT.
NE ÉREZZÜK SOHA A HONTALANSÁGOT!
DUNA, TISZA PARTJÁN MAGYARSZÓVAL ÁLLDJUK, EZ LEGYEN ÖRÖKRE A MI SZENT ORSZÁGUNK.
LEGYEN MINDEN MAGYAR A TE FÉNY GYERMEKED, PIHENTESD MEG RAJTUNK ÁLDOTT TEKINTETED.
AMEN, AMEN, AMEN.
Ima Magyarországért
Áldd meg, Uram, Magyarországot!
Áldd meg, Uram, a te magyar néped!
Oldozd fel és szabadítsd meg
ellened elkövetett bűneitől,
mások ellen elkövetett bűneitől,
önmaga ellen elkövetett bűneitől,
az erkölcs terén,
szociális téren,
gazdasági téren elkövetett bűneitől,
a természet ellen,
az élet ellen,
az egész emberiség ellen elkövetett bűneitől,
múltja,
jelene,
és jövője ellen elkövetett számtalan bűneitől!
Szabadíts meg minket, Uram,
a gyűlölködéstől,
a széthúzástól,
a rövidlátástól,
a kapzsiságtól,
a gyengeségtől,
a káromkodástól,
a kitartás hiányától!
Segíts minket, Uram,
hogy a jó győzzön, és ne a gonosz,
az igazság győzzön, és ne a hamisság,
az erő győzzön, ne az erőszak,
a szeretet győzzön, ne a gyűlölet,
a józanság győzzön, ne az indulatok,
a megfontoltság győzzön, ne a kapkodás,
az okosság győzzön, ne az ostobaság,
a szorgalom győzzön, ne az irigység,
a tehetség győzzön, ne a könyöklés!
Add, Uram, hogy megbecsüljük az ajándékaidat,
kincseinket nehogy elpazaroljuk!
Hazánk szép tájait őrizzük meg épen,
a földet, a vizet, a levegőt tisztán,
az egészségünkre jobban vigyázzunk,
fogadjuk el a gyermekeket,
az időseket és szegényeket tiszteljük, segítsük,
a betegeket el ne tapossuk,
és ne felejtsünk el szívből mosolyogni!
Hatalmas erőddel támogass minket,
hogy emberhez méltó hajlékokban teremtsünk otthonokat,
az otthonokban egészséges, boldog családokat!
Az emberek tisztességes munkát végezzenek,
s a tisztességes munkának legyen becsülete!
Szabadíts meg minket, Uram, a gonosztól és minden rossztól,
oltalmazz és védelmezz minket a súlyos csapásoktól!
Szenvedő testvéreinket különösen segítsd meg!
Adj nekünk bort, búzát, békességet!
Változtasd át a bort a te Szent Véreddé,
a búzakenyeret a te Szent Testeddé,
a békét, a te békédet, örök örömünkké!
AMEN.
Ima a hazánkért
Istenünk, Atyánk!
A történelem e nehéz szakaszában bűnbánó szívvel járulunk eléd, hogy elnyerjük egyéni és nemzeti bűneink bocsánatát, lelkünk tisztulását, és könyörögjünk nemzetünk lelki megújulásáért.
Őrizd meg bennünk az ősi hitet, mely eddig is a lelket tartotta bennünk.
Töltsd be szívünket reménységgel, életkedvvel és lendülettel, és ne engedd, hogy a reménytelenség és jövőtlenség érzése erőt vegyen rajtunk. Ne engedd, hogy pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság és karrierizmus, kicsinyes önzés, haszonlesés, viszálykodás akadályozza az összetartást, megbontsa a szeretetből fakadó egységet és eltántorítson minket Tőled. Gyógyíts az istentelen erkölcs által a nemzetünk lelkén okozott sebeket: oltalmazd családjaink épségét, a házasság szentségét, ifjúságunk tisztaságát, mert "minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs."
Segíts meg minket, hogy magyarságunkat, melyet ezer éven át a történelem viszontagságai közepette megőriztünk, most se sikerüljön kioltani!
Adj Uram népednek hős lelkű vezetőket, áldozatos lelkipásztorokat, hitvalló hívőket, akik továbbra is önzetlenül szolgálnak Téged és azokat, akiket rájuk bíztál.
Önts szívünkbe erőt, kitartást és reménységet, hogy nemzeti létünk fennmaradásáért küzdve békében éljünk a minket körülvevő más nemzetekkel, s így megvalósítsuk a Te országodat. Amen.
Augusztus - Kisasszony hava Nyárutó - Új kenyér hava - Aranyasszony (Bőség) hava
Népi megfigyelések:
- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz
Jeles napok augusztusban:
Lőrinc napja (augusztus 10.)
Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)
Boldogasszony másnapja (augusztus 16.)
Népi mondóka
Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Augusztus – Kisasszony hava vagy Szűz hava ~ Nyárutó hó
Nevét Augustus császártól kapta, „mivel abban a hónapban nagy dolgokat cselekedett” – írja Botl Péter.
A két asszony, Nagyboldogasszony és Kisasszony hava.
A népi hit szerint a gazdasági életben szerencsés időszak a két asszony közti idő. Ebben a hónapban, holdfogytán gyűjts tojást és rakd kopolyóba, nyáron korpában sokáig eláll” – tanácsolják a kalendáriumok. Azt is a lelkünkre kötik, hogy „Vért ne vétess, hideg víztől messze távozzál, / Ért szőlőt, dinnyét, mandola magot egyél”.
Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja
Augusztus 4. – Domonkos napja
Augusztus 10. – Lőrinc napja
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony ~ Nagyasszony napja
Augusztus 18. – Ilona napja
Augusztus 20. – István napja
Augusztus 24. – Bertalan napja
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 205
Tegnapi: 67
Heti: 868
Havi: 3 785
Össz.: 599 669
Látogatottság növelés
Örömhír - © 2008 - 2024 - oromhir.hupont.hu