Örömhír
„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.” Uram Irgalmazz, Krisztus Kegyelmezz! Szentlélek Védelmezz!
„Uram, akkora a fejetlenség és a zűrzavar! Mindenki akar belőlem egy darabot. Túl sok a tennivaló, és sosincs elég idő elvégezni. A fejem tele van mindenféle szeméttel, a szívem meg majd megszakad. Uram, hol vagy? Úgy érzem magam, mint a tanítványok a viharban, amikor a szél és a hullámok csaknem felborították a hajójukat. Ugyanúgy kiáltok, mint akkor ők: „Valaki ébressze már fel Jézust – mindjárt megfulladok!” Az életem viharai már majdnem elsüllyesztették a csónakomat – többet már nem bírok elviselni. Békesség Fejedelme, szükségem van Rád. Atyám, aki soha nem szunnyadsz, és nem alszol, vedd át az irányítást! Vigasztalásra és bátorságra van szükségem, melyet csak a te Lelked adhat. Szólj, Uram, mert a szél még mindig emlékszik a hangodra! Hadd találjak egy csendes helyet Benned, egy helyet, ahol kebledre hajthatom a fejem, hallgathatom szívverésedet, és biztonságban érezhetem magam. Ámen.”
Irgalmas és kegyelmes Atyám! Olykor tudtunkon kívül angyalokat vendégelünk meg, vagy éppen nemet mondunk az érkezésedre, kizárunk életünkből. Kopogtatsz, de nem engedünk be, és így kívül maradva valójában önmagunkat fosztjuk meg számtalan áldástól. Bús szégyennel behívunk, az ajtónk nyitva már, jöjj Jézus, jöjj, ne hagyj el, a szívünk várva vár! Ámen
Mennyei Atyám! Van, amikor remélni kell s van, amikor dönteni. Taníts meg arra, hogy észrevegyem a kettő közötti különbséget! Ámen
Uram! A gondolataim alapvetően meghatározzák a tetteimet, a szavaimat. Egyedül nem fog menni, de a Te segítségeddel igen: szeretnék változtatni a gondolataimon. Tudom, hogy Veled sikerülni fog és ennek áldásait mások is megtapasztalják. Jézusért kérlek! Ámen
Uram! Add, hogy megláthassam igazságodat, s élhessek általa! Ámen
URam! Add, hogy ne utólag legyek okos, hanem előre bölcs, hogy elkerüljem a veszélyeket! Ámen
Uram, ahová tettél, ott szolgállak,
Ahol megsejtlek, ott kereslek,
Ahogyan tudlak, úgy követlek,
Ha megbotlom, nem csüggedek,
Ami van, azért magasztallak,
Ami nincs, azért nem zaklatlak,
Ami a munkám, megcsinálom,
a jó szót érte sose várom,
Ha nem sikerül, nem kesergek,
És másnap mindent újra kezdek. Ismeretlen szerző
Uram! Békétlenségeim okait jól ismered... Csitítsd önzésemet, hogy Rád, s Benned felebarátaimra is találjak! Ámen
URam! Köszönöm, hogy Te már akkor is kerestél, amikor én még nem, s hogy kegyelmedből Rád találhattam! Ámen
Uram! Megnyugtat a tudat, hogy Te munkálkodsz bennem, másokban és a világban is. Ámen
URam! Segíts, hogy értselek annyira, amennyire szükséges! Ámen
Uram! Te látod, hogy hová fejlődött a világ, Te látod, hogy hol tartok benne én magam is. Haszontalanságokra pazarolom erőmet és időmet, belesüppedek az anyagvilágba ahelyett, hogy Hozzád igyekeznék... Uram, segíts nekem akaratod szerint élni rövidke életemet, hogy élni tudjak azokkal a kincsekkel, amikkel elhalmozol naponta! Ámen.