A Keresztes Imahadjárat 131. Imája: Az Irgalmasság Imája
Ó, Üdvösségnek drága Anyja, kérlek, kérd meg Fiadat, Jézus Krisztust, hogy a Nagyfigyelmeztetés ideje alatt és az utolsó Napon részesítse Irgalomban (a nevek felsorolása), még mielőtt Fiad Színe elé járulnának.
Kérlek, imádkozz, hogy mindegyikük megmeneküljön, és élvezze az Örök Élet gyümölcseit.
Védelmezd őket minden nap, és vidd őket Fiadhoz, hogy mutassa meg nekik az Ő jelenlétét, hogy megkapják a lélek békéjét, és hogy nagy Kegyelmeket nyerjenek el. Ámen.
„Hőn imádott édes jó Jézusom! Értünk születtél meg erre a siralomvölgyre. Miattunk hagytad el mennyei szerető Atyád ölét és dicsőségét. Azért, hogy éjünk sötétjébe elhozd világosságodat, az örök élet Igéjét. Nappal tanítottál, halottakat támasztottál fel, és betegeket gyógyítottál. Éjjel, az éjszaka csöndjében felmentél a hegyre egészen egyedül imádkozni, hogy Atyáddal beszélgess, és hódolatodat mutasd ki Neki az egész emberi nem nevében.
Ó Jézus! Ó imádott Isteni Megváltóm! A legfájdalmasabb küldetésed, a mi megváltásunk, a Te kereszthalálod volt. Drága Szent Tested bele remegett, és Vérrel verítékezett, amikor előre láttad, hogy mit fogsz elszenvedni értünk, mert Magadra vetted az egész emberiség bűnét. Mi helyettünk Te, a szentek Szentje lettél átkozottá a keresztfán.
Ó, Jézus! Mennyire szerettél minket! Milyen drága árat fizettél a mi lelkünkért! Mennyire sokat ér Neked az ember lelke, hogy meghaltál érte a kínok kínjával, rettenetes haláltusával. Ó, Jézus! Felfogni nem tudjuk rettenetes kínszenvedésed. Ha a keresztre nézek, és látom vérző, Szent Testedet, csak a könnyeim folynak…És az emberek még ennek láttán sem térnek meg! Hátat fordítanak Neked, legnagyobb Jótevőjüknek, örök életük Szerzőjének. Elprédálják az időt, amit megszentelődésükre kaptak. Egész életüket a vesztükre fordítják. Mennyire fáj ez Neked Jézusom! Vérkönnyeket sírsz miattuk, mert újra meg újra keresztre feszítenek Téged a lelkükben a bűneikkel.
Jézusom! Felajánlom Neked egész életemet a szegény, szerencsétlen bűnösök megmentéséért. Azért, hogy letöröljem vérkönnyeidet, mint Veronika a keresztúton. Azért, hogy ne legyen értelmetlen rettenetes kínszenvedésed és kereszthalálod, hogy ne vesszenek el a bűnösök, hanem megbánva bűneiket, Hozzád térjenek. Azért, hogy egy egész örökkévalóságon át magasztalják Nevedet, és dicsőítő, hálaadó himnuszokat zengjenek Neked. Azért, hogy megvigasztalják Szívedet, mert minden megtérő bűnösnek örül az egész mennyország. Jézusom, kérlek, fogadd el ezt a felajánlást, és indíts sok lelket, akik felajánlják egész életüket Neked, a bűnösök megmentésére, és a Szentháromság dicsőségére. Ámen.
„Imádott Teremtőm, mennynek és földnek hatalmas Ura, Istene! Földre borulok Előtted, és úgy imádlak Téged, Magadért, Aki minden imádatra, dicséretre és szeretetre méltó vagy. Köszönöm Neked Fiadat, a mi drága Megváltó Urunkat. Köszönöm Neked, hogy megteremtettél. Drága Jézusom, köszönöm, hogy engem, a legméltatlanabbat meghívtál az Általad alapított Katolikus Egyházba. Akkor, harminc évvel ezelőtt ezt mondtad nekem: „Áldozz meg! Bűneid el vannak véve. Térjél be közéjük!” Ez a három rövid mondat gyökeresen megváltoztatta egész addigi életemet. A szívem teljesen lángra gyulladt Irántad, a legméltóságosabb Oltáriszentség iránt. Nincs más vágyam, és nem kérek mást, mint azt, hogy amíg e földön élek, addig naponta tiszta szívembe fogadjalak Téged a Szentáldozásban! És ha majd eljön a várva várt nap, színről színre lássalak Téged, hőn imádott drága Megváltóm, az Atyával és a Szentlélekkel együtt, Aki uralkodik örökkön örökké. Ámen.”
Hőn imádott Isteni Hitvesem! Szívem, lelkem minden erejével magasztallak és imádlak Téged. Teljes szívemből dicsőítem Szent Nevedet. Kérve kérlek, irgalmazz ennek a bűnös világnak, mert nem tudják, mit tesznek! Ragadd ki őket a sátán markából! Add meg nekik a kegyelmet, hogy megtérve Hozzád forduljanak! Elhagyják bűnös útjaikat, és megtegyék törvényeidet! Változtassák meg az életüket! Kérlek, formálj belőlük szenteket, hogy aztán hitüket tovább adva hirdessék Evangéliumodat, és másokat is szentekké tegyenek. Kérlek, nyisd meg mindnyájunk szívét, hogy befogadjuk Evangéliumodat! Erre áldj meg bennünket jóságos, drága Üdvözítőnk, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.”
„Jézusom, Te ott függsz a keresztfán. Haldokolva, zihálva, fuldokolva felénk kiáltod: szomjazom! És mi süketek és vakok, futunk az e világi élvezetek és a mammon után.
Jézusom, ha keresztet adsz, megtorpanunk, akkor Rád tekintünk. Csak keveseknek esik meg Rajtad a szíve. A legtöbben Téged okolnak szenvedéseikért. Pedig Te földi életedben minden betegséget meggyógyítottál és halottakat támasztottál fel. Nem Te akarod a szenvedést. Az a mi bűneink következménye.”
Drága Mennyei Atyám! Áldalak a Jézus Krisztusban megjelent szeretetedért. Köszönöm, hogy elküldtek Őt hozzánk. Kérlek, légy segítségünkre, hogy minél többen megtalálhassák általa a bűnökből való szabadulást. Adj számunkra Őt követő, Róla bizonyságot tevő életet. Ámen(Nagyné Kati)
Istenem! Segíts meg engem a hétköznapokban, hogy kevesebbszer bukjak el a szeretetben, s alázatod példáját követve békességet nyerjen életem, s Téged dicsőítve ne csak értéket őrizzek, hanem kegyelmed által magam is értéket teremjek! Ámen
Kegyelmes Istenem! Ha a szívemet teljesen átadom neked, akkor minden más a helyére kerül, a pénzbeli adományaim is. Szeretnék hálás gyermeked lenni, akkor tud és akar abból adni, amit egyébként is Tőled kapott. Ámen
Köszönöm Istenem a Benned elnyerhető türelmet. Szeretném ezt mások felé sugározni, hogy a forrást, azaz Téged is felmutathassalak. Ámen
URam! Add, hogy ne vétsem el a célt, s hogy egyszer Hozzád megérkezhessem! Ámen
Uram, Jézus! Köszönöm, hogy nem véletlenül vagyok ebben a világban! Add, hogy ne vádaskodjak ott, ahol tőlem vársz el cselekvő magatartást! ÁmenUram, Krisztusom!
Lennék inkább szolga.
Szolga, aki a parancsot
egyszerűen csak végrehajtja.
De Te szólítasz,
rám figyelsz, kérdezel.
Hívsz, tanácsolsz,
soha nem kényszerítesz.
Nehéz nekem ez a barátság!
Nem nőttem fel még hozzá.
Kérlek, Uram, Krisztusom,
hajolj le hozzám!
Ámen/Hajdú Zoltán Levente/
Uram! Oly sok dolgot nem értek a világban, de szereteteddel szeretném felfedezni, s megérteni. Add, hogy ösvényem világossága továbbra is Te legyél, s szavadnak higgyek, s ne a csalóka tapasztalásnak! Ámen
Uram! Te látod életemet, s céljaimat. Kérlek, áldd meg munkámat és pihenésmet, hogy Neked tudjak élni, mások hasznára, önmagam békességére! Ámen
URam! Tévutakon járva, eszelősen kerestem a szabadságomat, pedig Te kezdetektől fogva hívtál a Tiedre. Köszönöm, hogy megállítottál, s rádöbbenhettem: csak Veled és Általad lehetek szabad. Köszönöm, hogy elvetted félelmeimet, felszabadítottál a szeretetre, s mindenemet, múltat, jelent és jövőt a Te kezedből vehetek! Ámen
Aprószentek
A betlehemi gyermekgyilkosság emléknapja - december 28-a - aprószentek. A nap ismert szokása a vesszőzés, amelynek különböző változatait írták le, de a lényege mindegyiknek az volt, hogy a gyermekeket vesszővel megütögetve jó egészséget kívántak nekik. Egyes vidékeken a legények megvesszőzték a lányokat és az idősebbeket is, mondván: "feje se fájjon, foga se fájjon" - azaz legyenek mindig egészségesek. Az efféle "korbácsolás" a termékenység és a növekedés elősegítését is jelképezte.
December 28. Aprószentek napja
Aprószentek napja a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. Ezen a napon megvesszőzték a gyermekeket a betlehemi kisdedek szenvedésének emlékére. Magyarázata kettős: egyrészt a pogány termékenységvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos.
Ince napja, Gáspár ~ Aprószentek napja ~ Regélő hétfő
Aprószentek napja a római Sigillariák, a gyermekek megörvendeztetésének napja, amikor is általános ajándékozás volt szokásban. A gyermekeket bábukkal ajándékozták meg. Bolondoztak, tréfálkoztak, öregek, fiatalok vesszővel csapkodták egymást, egészséget, termékenységet osztottak egymásnak.
Ez a nap egészségvarázsló nap. Mindenütt most adják a jószágnak a karácsonyi morzsát, a szakajtóból a búzát, rozsot meg a lucabúzát, hogy egészségesek legyenek egész évben. Baranyában vigyáznak, hogy ne egyenek babot ezen a napon, mert különben kelésesek lesznek. Az esős időtől is félnek, legjobban a gyermekeket féltik, mert himlősek lesznek mindazok, akik megáznak.
Szlavónia, Baranya, Muravidék, Bácska, Bánát népénél az egészség biztosítására szokás volt a felnőttek, gyerekek, állatok megvesszőzése, „megsuprikálása”, „ódoricsálása”. Baranyában a második világháborúig járták a gyerekek a falvakat. Miután bekéredzkedtek a házba, elmondták a következő verset:
„Ódorics, ódorics,
Egészséges légy,
Beteg ne légy,
Keléses ne légy.
Apádnak, anyádnak szót fogadj,
Ahova küldenek, szaladj!”
Ezután fűzfavesszőből font korbáccsal megveregették fiúpajtásaikat, néha a felnőtteket is.
A Muravidéken 10–13 fiú kettesével járt sárga fűzfából nyolc ágra font korbáccsal korbácsolni. Már hajnalban elindultak. Engedelemkérés nélkül léptek be a szobába, és mondták: „Hálá Isten, ha megírtük ezt a mái napot. Érhessünk többeket is, de ne illen búve-bánatte, jobb, örvendetes napokke!”
A gyermekekhez szólva még hozzáfűzték: „Szófogadu liégy, ha fönek künnek, lenek menny, ha lenek künnek, főnek menny.” Közben sorban megcsapkodják őket a korbáccsal.
Szlavóniában egy vesszővel megveregetik egymást, hogy ne legyenek rühesek, kelésesek, közben mondják: „Hórógyis, hórógyis, nem leszünk kelisessök!”
Doroszlón virgácsolásnak nevezték ezt az egészségvarázsló szokást. Leginkább a lányokat, az asszonyokat virgácsolták, miközben mondták: „Kelléses ne legyen az új esztendőbe!” A legények a lányoktól szalagot kaptak a virgácsra. A virgácsolás jutalma lehetett még sonka, kolbász, tojás, amit a kocsmában fogyasztottak el. Egyesek azt is mondták: „A boldog felivel adunk, hogy jobban nőj!”
Topolyán a vesszőző családfő azt kérdezte: „Hányan vannak az aprószentek? Azt kellett felelni: „Minden sarokba egy szakajtóval.” Míg meg nem kapta az apa a választ, folyt a suprikálás. A legények a lányokat azért csapkodták meg, hogy „kilises ne legyél, ne fájjon a hátad”.
Székelykevén is egyes családokban a gazda végezte a vesszőzést. Reggel korán kelt, és bement a szobába, megvesszőzte a feleségét, mondva: „Aprószentek, Dávid, Dávid! Jó egészséggel viseld az új esztendőt!” Ezután a még ágyban fekvő gyerekekről lehúzta a takarót, megvesszőzte a lábukat. Miután megvesszőzte a családját, az istállóban az állatok kerültek sorra, hogy azok is egészségesek legyenek. Másutt a családban nem virgácsolták, legények jöttek, akik szilvafából metszett, tűzön edzett, meggörbített ágat vagy főzött, héjatlan, fehér fűzfavesszőt használtak. A legények is korán és váratlanul állítottak be először a lányt, majd a család többi tagját megvesszőzni. Utána a legény is kapott a hátára ugyanavval a vesszővel.
Szokás volt, hogy addig ütötték a vesszőzöttet, míg ki nem találta, hányan vannak az aprószentek. Tudni kellett, hogy „száznegyvennégyezren és még annál is többen”. Székelykevén az a hiedelem járta, hogy annál egészségesebb lesz valaki az új évben, mennél többet kapott a vesszőzéskor. Bezdánban a gyerekek mentek suprikálni egy pálcával. A kislányokat suprikálták meg, s azt mondták: „Friss légy, jó légy, keléses ne légy, apádnak szót fogadj, ahová küldenek, szaladj!” Gomboson is ezt mondják, de a vesszőzést mustrálásnak nevezik.
Most sepertek ki először karácsony óta. Napkelte előtt végezték a söprést. Doroszlón, Székelykevén a ház körül is összesepertek, a szemetet pedig a gyümölcsfák tövére szórták, hogy a termés bő legyen, de ne lepjék el a férgek. A karácsonyi szakajtóban levő gabonából minden állat kapott.
Ha esett az eső, Csantavéren azt mondták, sok halott kisgyermek lesz.
Részleges asszonyi dologtiltó nap lévén aprószentek napja, nem szabad mosni e napon.
Szlavóniában maradt meg a hajdani regölésnek, e nap szokásának némi nyoma. A lányokat, legényeket párosító, „öggyü regülő” és bőségvarázsló szokáshoz fűződik egy archaikus, a sámánénekkel összefüggő rítuséneknek, a hajdani regöséneknek egy csekély töredéke. Szlavóniában a XIX. század végén már funkciót váltott a regösének. Erről a töredékről Döme Izrael, aki bejegyezte a kórógyi iskolában található jegyzőkönyvbe, majd Bencze Sándor is, aki még rokonaitól hallotta énekelni, azt mondja, hogy a vadászatra induló férjét kísérte ki ezzel a csodaszarvasról szóló résszel a haraszti asszony.
Valóságos kincse még ez a töredék is:
„Édes uram, én jó uram, sej, regélök, regélök,
Napot láttam én fennkelni, sej, regélök, regélök,
Hódikát láttam én lemenni, sej, regélök, regélök,
A kettő közt szarvast láttam, sej, regélök, regélök.
Egyik szarva a Napba vót, sej, regélök, regélök,
Másik meg a Hódikába, sej, regélök, regélök,
Egyik lába az erdőbe, sej, regélök, regélök,
A másik meg a tengörbe, sej, regélök, regélök.
Jobb ódalán nagy szen égött, sej, regélök, regélök,
Bal oldalán köd setétlött, sej, regélök, regélök.
Szöme előtt hajnal verratt, sej, regélök, regélök,
Utánna meg éjjel szakatt, sej, regélök, regélök.
Hannál engöm, édös uram, sej, regélök, regélök,
Mennél inkább szarvas után, sej, regélök, regélök.
Lába nyomán fakad a víz, sej, regélök, regélök,
Az erdőbe ha vetőnnél, sej, regélök, regélök,
A víz mellett is meglönnél, sej, regélök, regélök,
Napfenkőtig öbrön lennél, sej, regélök, regélök,
A szarvast is megnyilaznád, sej, regélök, regélök,
Utadon új legelőket lelnék, sej, regélök, regélök.”