Szeptember - Szent Mihály hava Őszelő - Földanya hava - Tigris (Almaszüret) hava
A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".
E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.
Népi megfigyelések:
- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő
Jeles napok szeptemberben:
Egyed napja (szeptember 01.)
Szent Lőrinc napja (szeptember 05.)
Kisasszony napja (szeptember 08.)
Mária napja (szeptember 12.)
Szentkereszt felmagasztalása (szeptember 14.)
Máté apostol emléknapja (szeptember 21.)
Szent Mihály napja (szeptember 29.)
Rudan Mária: Mérleg zodiákusA szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tigris (Almaszüret) hava elnevezést használták szeptemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
Népi mondóka
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó idő következik, ha hónap elején sok futócsillag látszik, ha nem esik harmat, vagy ha esett is, de hevenyében elszárad, ha az éjjelek rendkívül hidegek, ha a Tejút az égen tisztán látszik.
Rossz idő jö, ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza.
Szeptember – Szent Mihály hava vagy
Mérték ~ Mérleg hava ~ Őszelő hó
Általánosan elfogadott az a megállapítás, hogy szeptember a három ember végű hónap elseje még szép ember, november már csúf, december pedig éppen rossz ember. Rigmusba szedve így hangzik: „Szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember.” Az őszelő jele a sok gyülekező fecske. A kisasszony utáni napon el is búcsúznak, hosszú útra kelnek.
Ha hűvös az idő, azt szokták mondani: „Megnézi szeptember, miért dolgoztunk a nyáron.” Egyébként a karácsonyig tartó időjárást is megmutatja szeptember a saját időjárásával.
Ha hűvös az idő, azt szokták mondani: „Megnézi szeptember, miért dolgoztunk a nyáron.” Egyébként a karácsonyig tartó időjárást is megmutatja szeptember a saját időjárásával.
Szeptember 1. – Egyed napja
Szeptember 5. – Lőrinc napja
Szeptember 8. – Kisasszony-nap ~ Fecskehajtó Kisasszony napja
Szeptember 17. – Lambert napja
Szeptember 18. – Péter napja
Szeptember 21. – Máté ~ Gazos Máté napja
Szeptember 28. – Gellért napja
Szeptember 29. – Szent Mihály ~ Borszűrő Szent Mihály napja
Boldogasszony Anyánk
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Ó Atya Istennek kedves szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Mert sírnak, zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Vedd el országodról ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk, Ó nyerj békességet.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Fiad ellen sokat, megvalljuk, vétettünk.
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Jézus fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekedsz egy lábig elveszünk.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak, s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Székely Miatyánk
Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy!
Kitől jön élet és halál!
Hívó szavunk Tehozzád szárnyal
Vígaszra csak ott talál!
Nagyobbak voltunk minden népnél,
S ha meghalunk is, úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe
Megkönnyezi ravatalunk!
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bízott...
Te székely Isten! Félünk téged,
Bár sújtva sújt az ostorod!
Atyánk! Bár itt van a halálunk,
Büszke lelkünk nem kesereg
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,
Megszenteltessék a neved!
Óh, jöjjön el a Te országod!
Add, hogy még boldogok legyünk!
Add, hogy még egyszer reánk nézzen
A mi Szent Hargita hegyünk!
Add, hogy még egyszer legyen boldog
Székelyhon minden hű fia!
Add, hogy még felvirradjon egyszer
Ez a bús, gyászos éjszaka!
A Te akaratod legyen meg!
Hogyha már minket elhagytál,
Ha fohászkodunk, már nem hallod
A sorsunk egy hős halál,
De engedd meg, hogy kis fiunknak,
Kikért a szívünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein
Egy dicső székely kikelet!
Ne vígy minket a kísértetbe!
Ne higgyük, hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben
Mindig csak Székely vére folyt!
Ne add, hogy Benned is csalódjunk!
Ne add, hogy Ne higgyünk Neked...
Nem lehet az Istenünk,
Hogy cserbenhagytad népedet
Tied lesz Hatalom, Dicsőség!
Ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk, múltunkban bízó
S, jövőnk szülő reményt vetett
A mi lelkünk nemesebb, büszkébb,
Merészebb, mint más népeké!
Vállaljuk, ami lehetetlen
Mert felnézünk a nap felé
Tanuljatok, Ti földi népek!
Érezzétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből
A sír szélén is reményt fakaszt!
Érezzétek a Szent hitet
Minden hű Székely szív dobog!
Éteznétek!... s megértenétek.
Hogy a Székely csak győzni fog!
Győzünk! Ha nem mi: unokáink!
Mi szépen, csendben meghalunk...
Mert tudjuk: egyszer még felharsan
Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szívünk szent keservével
Egy jégvilágban megfagyunk,
Hiszünk most... s hiszünk mindörökké!
Ámen! Mi székelyek vagyunk!
Ima a hazáért
Én Uram , Istenem , vigyázz ránk !
Ne hagyjad elveszni a Hazát !
Sírva kér két szemünk ,
Irgalmazz minekünk !
Emeld fel magadhoz Nemzetünk !
Szeretet fénye ég bennünk !
Míg élünk hiszünk és remélünk !
Vigyázz ránk , nyújts kezed ,
Oltalmazd népedet
Az ősi Magyar Nemzetet !
Szűzanyánk szeplőtelen Mária ,
Hozzád száll sok magyar sóhaja ,
Kérd értünk Fiadat ,
Megváltó Urunkat ,
Védje s őrizze Országunkat !
Míg igaz magyar él a földön ,
Nem hagyjuk , hogy a rossz legyőzzön
Bármi volt , bármi lesz ,
A magyar magyar lesz ,
Ima a hazáért
Szabadíts meg minket Uram, a gyűlölködéstől, a kitartás hiányától!
Segíts minket Uram, hogy
a jó győzzön és ne a gonosz;
az igazság, ne a hamisság;
az erő és ne az erőszak;
a szeretet, ne pedig a gyűlölet;
a józanság és ne az indulatok;
a megfontolás, ne a kapkodás;
az okosság, ne az ostobaság;
a szorgalom, ne az irigység;
a tehetség győzzön és ne a könyöklés;
a békesség és ne az ellenségeskedés!
Ámen
ÉBREDJ FEL ALVÓ MAGYARORSZÁG!
Szerző:
1.Ébredj fel alvó Magyarország!Az éjszakának vége már.
Hallgasd, az Úr szól hozzád.Nyisd meg a szíved,hallgasd szavát!
Nem oly rövid az Úr keze, hogy ne szabadíthatna meg téged.
Nem oly süket az Úr füle, hogy ne hallaná meg kérésed.
Elzárnak tőle vétkeid, eltakarják Őt bűneid.
Térj meg hát Hozzá s ő megsegít, békülj meg Vele s Ő megszabadít.
2.Felhasad világosságod,kinyílik majd gyógyulásod
Az Úr meghallja kiáltásod, ha jajgatsz, azt mondja:én itt vagyok
Vezérel téged szüntelen, megelégíti lelkedet
Mint öntözött kert, olyan leszel, forrás, mely soha nem apad el.
Refr.:Kelj fel mert eljött a világosság, kelj fel hát végre Magyarország
Kelj fel és készítsd az Úr útját, kelj fel és hirdesd igazságát.
3.Ébredj fel alvó magyar nép.Istentől választott nemzetség
Királyi papság, elhívott nép,halld meg az Úr üzenetét
Emeld magasba kezedet,lásd meg Uradat,Istenedet
Hegyek és halmok megrendülnek, de az Ő irgalma soha nem múlik el.
Refr.:Kelj fel, mert eljött a világosság, kelj fel hát végre Magyarország
Kelj fel és készítsd az Úr útját, kelj fel és hirdesd igazságát.
FOHÁSZ
Teremtő Istenünk,
A te szent egy fiad, Jézüs által,
Kérve kérünk,
Hogy ezt a nemzetet,
Kit egyszer már felemeltél
És naggyá tettél,
Most ismételd meg vélünk.
Te tudod, hogy mikor elég az elég,
Mi pedig csak érezzük,
Hogy nélküled nem halad a szekerünk,
És nem tudjuk, hogy mitévők legyünk.
Kiáltó hangunk vajon elhallik-e odáig?
Vagy még nem vagyunk elég lent,
Hogy hangunk üvöltés legyen?
Vagy tán nem is erre vársz?
Azt hiszem, már tudom, hol vétettük el.
Álló nemzetet nem lehet talpraállitani,
Mi pedig állunk,
Hetykén, emelt fővel állunk még,
S hisszük, hogy nélküled is talpon maradhatunk még.
Majd, ha mindannyian képesek leszünk leborulni,
S egy akarattal hozzád fohászkodni,
Akkor, és csakis akkor fogsz tudni minket felemelni,
És újra a legnagyobbá tenni.
Ámen
2oo9 Földanya hava (szeptember) 9. ÉN
Október - Mindszent(ek) hava Őszhó - Magvető hava - Halak (Begyűjtés) hava
Hónapunk neve a latin October, "Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "octo" az "ogkosz" tőre megy vissza: ez pedig "halott kampó"-t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.
Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz
Jeles napok októberben:
Ferenc napja (október 04.)
Dénes napja (október 09.)
Szent Teréz napja (október 15.)
Gál napja (október 16.)
Szent Vendel napja (október 20.)
Orsolya napja (október 21.)
Dömötör napja (október 26.)
Simon, Júdás (október 28.)
Rudan Mária: Skorpió zodiákusOktóber 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.
Népi mondóka
Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.
Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz
Jeles napok októberben:
Ferenc napja (október 04.)
Dénes napja (október 09.)
Szent Teréz napja (október 15.)
Gál napja (október 16.)
Szent Vendel napja (október 20.)
Orsolya napja (október 21.)
Dömötör napja (október 26.)
Simon, Júdás (október 28.)
Rudan Mária: Skorpió zodiákusOktóber 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.
Népi mondóka
Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.
Október – Mindszent hava vagy Skorpió hava
Október uralkodó csillagképe a Skorpió.
Azt szokták mondani: „Október időjárását várd márciusban” – vagyis a márciusi időjárásra lehet következtetni az októberiből.
Ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz. Ha meleget érzel, a február lesz hideg. Ha fúj a hideg szél, enyhe január köszönt be. Zivatar esetén hideg, szeles télre számíts.
A fákat is érdemes figyelni, mert ha a fák levelei sokáig és nehezen hullanak le, nagy tél lesz. De ha hamar elbúcsúznak az ágaktól, hamar beáll a hideg, jövőre pedig bő lesz az esztendő. Ha viszont sok levél marad a fákon, jövőre sok hernyó támadja majd meg őket. A sok és kemény magú gyümölcs, a sok makk is hosszú, kemény telet jelez – hallani Szlavónia és Baranya falvaiban.
Október 9. – Dénes napja
Október 10. – Ferenc napja
Október 15. – Teréz napja
Október 16. – Gál napja
Október 18. – Lukács napja
Október 20. – Vendel napja
Október 21. – Orsolya napja
Október 23. – János napja
Október 26. – Dömötör napja
Október 28. – Simon-Júdás napja
Október 31. – Farkas napja