14. nap
Juhász Gyula: Karácsony felé
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
… Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra régi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
… És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben!
(14) – A lelkek megmentésére:
„Ó, Mindenható Atya, Legmagasságosabb Isten!
Kérlek, légy irgalmas minden bűnöshöz. Nyisd meg a szívüket, hogy elfogadják megváltásukat és így nagyon sok kegyelemben legyen részük.
Hallgasd meg családomért végzett könyörgésemet és add nekik, hogy örömüket leljék Szent Szíved szeretetében.
Ó, Mennybéli Atyaisten, védd meg minden gyermekedet a földön, és háríts el tőlünk mindenféle Atomháborút, és más olyan tettet, mellyel azt tervezik, hogy elpusztítsák gyermekeidet.
Tarts távol tőlünk minden veszélyt, és védj meg minket.
Nyisd meg szemeinket szent igéd világosságára, hogy lelkünkben félelem nélkül hallgassuk és fogadjuk megváltásunk igazságait. Ámen”
Irgalmas Istenem! Szeretném, ha látszana hitem a mindennapokban. Nem kérkedő életvitelre gondolok, hanem alázatos és szeretetteljes, szelíd cselekedetekre, hiszen ezekkel dicsőítelek igazán. Tudom, hogy családtagjaimnak, munkatársaimnak, barátaimnak is arra van szüksége, hogy én Téged mutassalak fel nekik életemben, szavaimban, tetteimben. Gyakran nem sikerül, de ha mégis, köszönöm Neked! Jézusért! Ámen
Istenem! Biztonságot, s elrejtettséget keresek teremtett világodban, s oly nehezen találok. Bizonytalanságok sodrásában, bűnök örvényében keresem a kapaszkodókat, de nem találom őket. Kérlek, adj nekem látó szívet, bölcs értelmet, hogy észrevegyem, s meglássam Gondviselő Jóságod jeleit életemben, s azokba kapaszkodva eljussak lelkem nyugalmához, melyre annyira vágyakozom! Engedd Uram, hogy felelősen szerethessek minden emberi kapcsolatomban, s hogy engem is szeressenek! Ámen
Istenem! Ha keményen szólsz hozzám, olykor rosszul reagálok. Pedig értem kemény az Ige, ha fedd és int. Segíts ezt mindig elfogadnom és áldd meg Rád figyelésemet, hogy ne szóljon Igéd hiába! Ámen
Mivel ragaszkodom Istenhez, Ő felmagasztal engem, O megdicsőít engem. Én a királyok Királyának és az urak Urának vagyok a kegyeltje. Kegyeltje vagyok annak az Istennek, aki több, mint elegendő. Mivel ragaszkodom Istenhez, El Shaddai hosszú élettel fog megelégíteni engem. Hacsak az Úr Jézus Krisztus vissza nem jön mielőtt meghalnék, le fogom élni az életemet Isten szolgálatában. Én együtt fogok élni és munkálkodni Istennel, hogy véghezvigyük az O akaratát itt a földön. Mivel ragaszkodom Istenhez, aki több mint elegendő, megmutatta nekem az O üdvösségét. Megismertette velem Jézus Krisztus Evangéliumát, amely Isten ereje az üdvösségre. (Róm. 1,16) Ez az evangélium Isten ereje az én üdvösségemre. Isten ereje az én biztonságomra. Isten ereje az én megtartásomra. Isten ereje az én gyógyulásomra. Isten ereje az én egészséges életemre. És több, mint elegendő. Ámen
Úr Jézus Krisztus! Kérlek, add, hogy soha ne tagadjalak meg, és ne szégyelljelek, sem anyagi előnyök miatt, sem pozícióért, és ne féljek soha megvallani téged és te neved! Ámen
URam! Cselekedjél velem irgalmad szerint! Ámen
Uram! Friss vagyok vagy fáradt - csak Benned reménykedem! Adj nekem életformáló gondolatokat, kapcsolatmegtartó erőt a közösségekben, ahová helyeztél, s mindenekelőtt szelíd, s derűs szívet, hogy ne essek kétségbe, s tudjak elmosolyodni gondviselésed mindennapi csodáin! Ámen
Uram! Hálát adok Neked mindenért! Kérlek segíts meg, hogy én is segíthessek másoknak! Ámen
URam! Köszönöm, hogy találkozásokat készítesz el számomra, melyekből épülhetek. Add, hogy mindig felismerjem, amikor jeleiden keresztül közeledsz felém! ÁmenUram! Te mindennel és mindenkivel törődsz. A szegénnyel, az elesettel, a boldoggal, a boldogtalannal… Velem is… Köszönöm, hogy önmagam a te oltalmadban tudhatom. Ámen
Nicasius napja
Szlavóniában azt javasolják, hogy hajnalban ,,kopaszon”, azaz meztelenül kerüljék meg a házat az asszonyok, és egy vesszővel hajtsák a „cakrakat”, patkányokat, ezt mondván: „Ara mënyetök, amere harangoznák, túl a Tiszán, túl a Dunán!”
