Hogy a múltad nélkül nem lehet jövőd,
Mert a jövődnek értelmet a múltad ad,
És neked is tenned kell valamit azért,
Hogy magyarnak nevezhesd önmagad. (Ismerős Arcok)
Istenem! Rohanó életemben oly kevés időt fordítok Rád, alig gondolkodom el mi is lesz velem, ha elfogytak napjaim. Engedd, hgogy bölcsen éljem napjaimat, s tudjak számot vetni drága kegyelmi időddel! Ámen
Köszönöm Neked, hogy megismerteted Magadat Velünk, és új kaput nyitsz életünkben Igéd által. Magasztallak Téged, amiért bármikor Hozzád fordulhatunk, és a legmélyebb veremből is meghallgatsz minket. Áldalak, mert féltőn szerető Úr vagy, aki mégis meghagyja nekünk a döntés szabadságát. Kérlek, Te építsd hitünket napról napra! Ámen
(K.K.)
URam! Add, hogy életem fája ne csak árnyékot adjon, de gyümölcsöt is teremjen! Ámen
Uram, olyan hangos a világ.
Ki-ki csak hajtogatja, védi
a maga igazát.
Bántva, sebezve,
mégis távlattalanul.
De a Te szavad, Uram
gyógyító szó.
Uram, olyan csendes a világ.
Némán fordul el az ember
embertársától,
üres lélekkel,
visszhangtalanul.
De a Te csended, Uram,
távlatot nyitó.
Kérlek, mert fáj ez a zaj
és fáj ez a némaság,
amiben élek,
ölelj át Önmagaddal,
csendes szavaddal.
Hangod és csended, Uram,
életre nyugtató.
Ámen
/Hajdú Zoltán Levente/
Uram, segíts megértenem és megjegyeznem, hogy a mindenkori elégedettség titka Te vagy. Segíts felismernem jelenlétedet minden körülmények között. Jézus nevében, Ámen
Uram! Szereteted érintését vágyom minden nap... Kérlek segíts úgy élnem, ahogyan "megálmodtad" életemet, s ne engedd, hogy a múlandót fontosabbnak véljem attól, ami örök! Ámen
Uram! Te vagy a gazdagságom, kérlek ne szegényíts meg soha! Ámen.
Van még reménységem.
Mert ha sikerek
vagy ha kudarcok jönnek,
tűnő szeszélyeként
a történelemnek,
én csak Téged látlak:
Urát a diadalnak,
Urát a hányattatásnak.
Van még reménységem.
Te vagy, Uram, a távlat,
mindegy, hogy mások
mit magyaráznak,
hová bújnak,
vagy hol dicsekednek.
Perc, vagy évezred,
én Tebenned bízom,
hogy Nálad célt így találjak,
mert Te vagy, Uram a távlat.
ÁMEN
(Hajdú Zoltán Levente)
János napja
Az októberi Jánoshoz régen az a szokás kapcsolódott, hogy most már el kell kezdeni a szobai világítást, nem lehet tovább halogatni, akármilyen drága is a „petró”.
Az időjárást illetően azt mondták: „János napi zivatar, 40 napig elkavar.” A termésre vonatkozott a következő rigmus: „János nap, ha borús, a termés igen dús.”