Örömhír
„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.” Uram Irgalmazz, Krisztus Kegyelmezz! Szentlélek Védelmezz!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Istenem! Engedd, hogy az élet apró dolgaiban felfedezzem Nagyságod csodáit! Ámen
Köszönöm Uram a szent nyugtalanságot, melyet adtál a lelkembe! Ámen
Megváltó Krisztusom! Köszönöm, hogy emberként földre jöttél, megszülettél és mi ezáltal, gyarló, bűnös gyermekek, olyan reménységet és bizodalmat nyertünk, mely átsegít a mindennapok bajain. Hatalmas vigasz, hogy van kihez fohászkodnunk gondjaink idején is, édes Jézusom. Bocsásd meg nekünk, ha bántjuk szavainkkal, tetteinkkel egymást és nem úgy közeledünk egymáshoz, ahogyan Te szeretnéd. Segíts bennünket arra, hogy észrevegyük a vérzőszívű, kitaszított embereket és lehetőségeinkhez mérten segítsünk rajtuk. Olyan sok a megkeseredett és a Nélküled működő elfoglaltságokban bízó lélek. Add Urunk, hogy igazan, tiszta szívből szeressünk, hiszen tudjuk, hogy akkor minden a javunkra válik. Kérünk, segítsd lelki meggazdagodásunkat, hogy sérelmeink ne keserítsenek el. Tündököljön életünkön az a fényes csillag, mint akkor Betlehem felett. Áldd meg kérünk, ünneplésünket. Adj Uram mindannyiunknak örömteli karácsonyt. Ámen
Mennyei Atyám! Van mit tanulnom a mások terhének hordozásában. Ennek az az oka, hogy sokszor csak magamra figyelek, csak az számít, ami nekem jó és kényelmes. Pedig Te nem ezt várod tőlem, hanem a szeretetteljes önzetlenséget, áldozathozatalt magamat nem nézve, hanem a másik javát munkálva tevékenykedni. Segíts így, ilyen lelkülettel élnem és szolgálnom! Ámen
URam! Add, hogy szereteted tanúja lehessek a világban, s add, hogy jóságodról soha meg ne feledkezzem! Ámen
Uram! ... Ámen
Uram, ismered önérzeteskedéseimet.
Uram, látod rátartiságomat.
Uram, Te ismersz engem.
Hevesen, hamis tűzzel is
de sokszor lelkesedem!
Hangosan, magamat bizonygatva,
péteri, kakasszó előtti indulattal
óh, hányszor tagadlak meg Téged.…
De köszönöm, hogy újra és újra
megszólal a kakas!
Köszönöm, hogy még belém hasít a fájdalom:
tagadásom felismerése.
Köszönöm,
hogy önnön szenvedélyem szégyenével
eléd járulhatok
– valójában Te keresel meg engem …
és megmosol, megszentelsz, megigazítasz
áldott-nélkülözhetetlen
jelenléteddel.
Ámen
/Hajdú Zoltán Levente/
URam! Véges ember vagyok, ezért nehéz nekem kilépni a kereteimből... Ezért kérlek, emelj magadhoz, hogy életem szerény lehetőségeivel én is emelni tudjak másokat - betöltve akaratodat! Ámen
December 27. János napja
Szent János evangélista ünnepe. E naphoz kapcsolódott a borszentelés szokása. A szent bornak is - minden más szentelménynek - mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele.
János napja
János napját karácsony harmadik napjaként tartották számon. Törökkanizsán a legény vitte ki a szemetet az udvarra. Amelyik irányból hall legelőször hangokat, arról fog nősülni.
A János nevűeket este fölköszöntötték. A Muravidéken pl. így:
„Szent Jánosnok álldáso
Szállón erre a házro,
Benne levü niépeket,
Buzdiccson nagy örömre.
Kis örömre, nagy örömre,
Köszöntünk tiegedet,
Szomorúság, háborúság,
Távozzik tüled!”
Egy baranyai János-köszöntő Katona Imre feljegyzésében:
„János felvirradtá ma neved napjára,
Serkents víg kedvedből hangos citerára!
Én számat megnyitom szép, gyenge nótára:
Számos áldást kérek ma neved napjára!
Kívánom, hogy érjél sok vidám napokat,
Bú és bánat nélkül való gondolatokat.
A te esztendeid sokáig terjedjen,
Hetven vagy nyolcvan esztendőre menjen.” stb.
A janosolók sok helyen köszöntenek, ami sok pohár bor felhajtásával jár. A Szent János poharából ugyanis erőt, egészséget isznak. Kórógyon a társaság oszlásakor megivott utolsó pohár bort János áldásának nevezik. Verbicán viszont ilyenkor Szent János poharát itták meg.
János amellett, hogy patkányűző nap, óvó- és gyógyítónap is. A baranyai, bácskai szőlősgazdák régen bort szenteltettek. Minden hordóba egy cseppet tettek belőle, hogy el ne romoljon a bor. De fülfájásra, fejfájásra, fogfájásra is megfelelt, sőt használt is.
Kelebián a karácsony böjtjén kútba dobott, János almának nevezett almát kiveszik, annyi cikkelyre vágják, ahány tagja van a családnak, és elfogyasztják. Ha majd közülük valamelyik olyan helyre vetődik, ahol nem talál ivóvizet, azokra gondol, akikkel együtt evett az almából, s elmúlik a szomja.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 57
Tegnapi: 67
Heti: 720
Havi: 3 637
Össz.: 599 521
Látogatottság növelés
Örömhír - © 2008 - 2024 - oromhir.hupont.hu