Örömhír
„Jézusom, bocsásd meg nekem mindazt a fájdalmat, amit Testednek, Igédnek és Istenségednek okoztam.” Uram Irgalmazz, Krisztus Kegyelmezz! Szentlélek Védelmezz!
Istenem! Köszönöm, hogy van munkánk, hogy dolgozhatunk. Köszönöm az olykor közöttünk meglévő véleménykülönbségeket is. Ez soha nem baj, a kérdés inkább az, hogy előtted helyes módon kezeljük-e. Segíts ebben bennünket! Ámen
URam! Add, hogy boldogságom ne a saját sikereimtől, hanem a Te kegyelmedtől függjön! Ámen
Uram! Add, hogy komolyan vegyem intéseidet, s boldogan élhessek teremtett világodban! Ámen
Uram! Amikor nem Téged és a Te akaratodat választom, akkor mindig a szívemmel van gond. A bűnös, a gyarló, a Neked hátat fordító szívemmel. Teremts bennem tiszta szívet, mely csak Teérted él! Ámen
URam! Engedd, hogy csiszolódjam, s mindazokkal, akiket gondviselő jóságoddal mellém rendeltél emelkedhessem Feléd! Ámen
Uram! Hányszor kesergek azon, hogy milyen kevesen vagyunk, akik Hozzád tartozunk, pedig Te tudsz és akarsz megnyugtatni: velünk vagy. Ez elég nekünk. Köszönjük a Téged ismerőket, a Hozzád hűséggel ragaszkodókat. Ámen
Uram! Köszönöm, hogy gondviselő jóságoddal tenyereden hordozol, s ne engedd hogy elfelejtsem mindazt, amit velem tettél! Ámen
URam! Köszönöm jóságodat, amivel naponta átölelsz, s hordozol! Ámen
Uram! Oly sok mindent nem értek ebben a világban, s oly sok mindent mégis megtapasztalok. Gondviselő jóságod ajándékait ne engedd elpazarolnom, s add, hogy magam is békességed eszközévé válhassak gyönyörűnek teremtett világodban! Ámen
Uram! Te az utolsó ítélet napján azt nézed majd, hogy megtettük-e csak eggyel is a legkisebbek közül, hogy enni, inni adtunk volna nekik, meglátogattuk-e őket betegen, vagy a börtönben. Sokszor hisszük, hogy nagy dolgokat kellene tennünk, pedig csak kicsiket kellene nagy szeretettel. Ebben is légy iránymutatónk, megáldónk. Ámen