(96) - Hogy megáldja és védelmezze a mi Keresztes Imahadjárat csoportunkat
Drága szeretett leányom, arra szeretném utasítani Keresztes Imahadjáratom Csoportjait, hogy legyenek éberek, amikor megalakulnak a nemzetükben. Közelükben Szenteltvizet kell tartaniuk, legyen jelen egy feszület, mely Engem ábrázol, és mondaniuk kell a Keresztes Imahadjárat eme különleges imáját, hogy áldásban és védelemben részesüljenek Keresztes Imahadjárat csoportjaitok:
A Keresztes Imahadjárat 96. imája: Hogy megáldja és védelmezze a mi Keresztes Imahadjárat csoportunkat
„Ó, drága Jézus, kérlek, áldj meg és védelmezz minket, Keresztes Imahadjáratod csoportját, hogy mentesek legyünk az ördög gonosz támadásaitól, és minden gonosz lélek támadásától, akik a lelkek megmentéséért vállalt Szent Küldetésünk során gyötörhetnek minket.
Hadd legyünk továbbra is hűségesek és erősek, miközben a világ előtt állhatatosan kitartunk Szent Neved mellett, és sohase hátráljunk meg azon küzdelmünkben, hogy Szent Szavad Igazságát terjesszük. Ámen.”
Kérlek benneteket, imádkozzátok ezt az imát minden ima-összejövetel előtt és után.
Hűséged végtelen Atyám, nagy Isten!
Elhat a mélybe az egek fölé,
Irgalmad nem fogy el múló idővel,
Ki voltál, az maradsz mindörökké.
Hűséged végtelen, hűséged végtelen,
Mindennap új áldás árad reám,
Hiányom pótolod hatalmas kézzel,
Hűséged végtelen, Uram hozzám!/Christolm T.O./
Istenem! Add, hogy Neked élhessek, s megelégedéssel dícsérhesselek minden nap! Ámen
Nagy vagy Te, Istenünk, nagy a Te hatalmad, nincs előtted semmi lehetetlen! Magasztalunk és dicsőítünk hálaadással azért, hogy Te lehajoltál hozzánk Fiadban és velünk vagy minden napon, ígéreted szerint. Olyan jó, hogy nem kell nekünk nyugtalankodnunk, aggodalmaskodnunk a holnap felől, mindenkor Tebenned bízhatunk. Maradj velünk Szentlelkeddel. Ámen
Tied a dicsőség Uram, kié is lehetne? Bocsásd meg, ha én mégis törekszem a sajátomat munkálni. Méltatlan vagyok olyankor Hozzád. Nem lehet kevesebb a célom annál, minthogy Téged dicsőítselek. Ámen
URam! Add, hogy kezedből tudjam venni a belátható, s a távlatos célokat is. Te adj erőt feladataim megoldásához, hogy kiteljesedhessek életemben - a Te túláradó kegyelmed szerint! Ámen
Uram! Add, hogy tiszteljelek Téged, s megtaláljam Tebenned életem értelmét, s felszabadultan szolgálhassalak embertársaim javára! Ámen
Uram! Az én életem zsinórmértéke a Te szavad. Bocsáss meg, ha erről megfeledkezem és saját fejem után indulok el, és járom a magam útját. Magamnak is ártok ezzel. Ám én nem a világhoz akarom szabni életemet és jövendőmet, hanem Hozzád és a Te vezetésedben bízva akarok élni. Ámen
URam! Evangéliumod titkát ismertesd meg velem, hogy Általad tudjam örömmel szolgálni embertársaimat! Ámen
Uram, Istenem! Életem hiábavaló szakaszait látod, s te tudod igazán mennyire szenvedek miatta. Kérlek, adj nekem tudást, bölcsességet, hogy féljelek Téged, s szeretni tudjam embertársaimat, s magamat! Ámen
Uram, jól tudom, hogy nem könnyű szólamok fognak rendet tenni életemben és kapcsolataimban, hanem nekem magamnak kell naponként igyekeznem, törekednem a békességre, sok esetben a megbékélésre. Kérlek, Te vezess ezen az úton, hogy a Léleknek gyümölcsei között a békét is meg tudjam teremni, teremteni magam körül. Ámen.
URam! Köszönöm, hogy vezetsz az úton, s megóvsz minden veszélytől! Ámen
Pál fordulása
(Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.)
“Pálnak fordulása, fél tél elmúlása!” – sóhajtották ilyenkor már több bizakodással a tavaszra is gondolva, a kalendáriumot böngészve a régi öregek. Január 25-e – az őskeresztényeket üldöző Saulból lett Szent PálSzent Pál apostol megtérésének az ünnepe – találóan kapcsolódott össze a népi időjóslással. Hogy tudniillik ezen a napon a tél is ellenkezőjébe fordul, és kifelé ballagva jeget tör, vagy csinál. Se szeri, se száma az erre utaló hajdani jövendöléseknek.
A valamikori veszedelmes járványok szülték a vészjósló megfigyelést is: “Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.” A nyugtalanabb időjárás sem ígért jobb kilátásokat: “Hogyha szeles Pál-fordulás, akkor lészen hadakozás.” Babonásabb helyeken nem elégedtek meg a regulák jóslataival, a kíváncsi mámikák úgynevezett Pál-pogácsát sütöttek. Annyi darabot, ahány tagja volt a családnak. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek, és akinek a pogácsáján sütés közben a toll-életjel megégett, az bizony – legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint – még abban az évben búcsút mondhatott az árnyékvilágnak. A jó termést elősegítendő ajánlatos ilyenkor a hagymadugványos tarisznyát leemelni a fogasról, és megfordítva visszaakasztani, mert akkor nem magzik fel a hagyma, és a ludak fenekét is illik megpiszkálni, hogy szaporábban tojjanak.
Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő “medvejóslat” eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. “Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből – állították Baranyában a múlt század közepén is – és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt.” A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: “Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen.” Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.
Pál fordulása ~ Jóraforduló Pál ~ Pálfordulás
Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.
Horgoson a következőképpen magyarázzák a fordulást Pálkor: „Minden isten teremtménye, aki ősszel a földbe vette magát, a seggit tartotta eddig kifelé. Most megfordul, fejjel kifelé.” (Móra István: Jeles napok, Ethnographia, 1913.)
A muravidéki ember azt mondja, azért is fordulónap, mert „Szempá napko fele kenyir, fele sziéna efogyott.” Fogytán a tartalék. A bácskaiak, többek közt a doroszlóiak ugyanezt a tényállást így fogalmazzák meg: „Pálfordulásko fele kenyér – fele tél.” Mások szerint: „Pálnak forduláso fé té emúláso.” Baranyában: „Pál fordulása fél tél” vagy: „Pál fordulása fél tél, fél kenyér”.
Pál fordulása termésvarázsló –, de főleg jóslónap vidékeinken is, de másutt is. A termés biztosítására Doroszlón meg Kupuszinán és környékén a dughagymás tarisznyát fordítva kell visszaakasztani.
Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó. termést jelent. „Pál fordulása, ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha havas vagy nedves, lesz a kenyir igen kedves.” „Ha fénylik Szent Pál, minden termés szépen áll.” „Pál fordulása napján, ha tiszta az idő, bőven terem puszta, mező. Ha fénylik is Szent Pál, akkor minden termés szépen áll.” Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható – tapasztalták a Muravidéken. A régi regula is utal Szent Pál napjának termésjósló szokására. „Mikoron fénlik Szent Pál, minden termés szépen áll, havas pedig avagy esős, ha lészen, mértékletes esztendőt jelent. Felleges, ha lészen, avagy ködös, hirtelen halál várható.” Baranya-szerte a hó vagy eső drágaságot hoz. A köd, mint adatszolgáltatóim magyarázták, a jószág pusztulására figyelmeztet. Ezek szerint haláljóslónap is ez a nap. Erre mutat még a számos megfogalmazásban általánosan elterjedt népi regula: „Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.” Kolera, dögvész, had, pusztulás fenyeget. Ha nedves szél támad, betegség fenyeget. „Ha Pál fordul köddel, hal az ember döggel.” „Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.” „Ha szeles, jő hadakozás, ha ködös, embernek sírt ás, ha pedig havas vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves.” „Ha Pál fordul köddel, hull az ember döggel. Hogyha szeles Pálfordulás, akkor lészen hadakozás.” „Pál napján, ha köd van, nagy halás lesz. A Pál napján fújó szél háborút jelent.” Baranyában azt a tanácsot adják, jó lesz rá felkészülni.
Topolyán nem elégednek meg a regulák jóslataival, ők maguk vallatják meg a jövőt. Pálpogácsát sütnek. Életkor szerinti nagyságban annyi pogácsát készítenek, ahány családtag van. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűznek. Megsütik. Ha sütés közben valaki pogácsáján megégett a toll, akkor halál vár rá. De ha csak éppen megpörkölődik a toll, akkor még nem esedékes a halál, csak valami betegség leskelődik az illetőre.
Az időjárást is meg lehet jósolni e napon, mert Pálfordulása időjósló nap is. Laskón a hátralevő tél negyvenes napja, azaz, úgy vélik, még negyven napig olyan lesz az idő, mint most. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőre fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani – tartják Baranyában, Szlavóniában és a bácskai Telecskán. Ha Pál napján szép az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, mint amennyi már eltelt az esztendőből.
Az állatok is jelzik az időt. Közismert a medve időjárás jelzése. Baranyában ezt így adják elő: „Ha Pálfordulókor a medve kijön a téli menedékéről, és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszamegy, mert még annyi hideg nap lesz, mint amennyi már elmúlt az esztendőből.” A bácskaiak részletesebb képet festenek. „Ha Pál fordulóján napos idő van, akkor kijön a medve a barlangjából, körülnéz, azután visszamegy, megigazítja a fekvőhelyét, újra visszafekszik, mert még hideg lesz.” Az ürge is időjós lehet. Ha kijön az odújából, jó idő lesz.
A pásztorok még talán a földműveseknél is jobban igazodnak el a természet ellenséges jelei között. Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor is kiváló megfigyelője a természetnek. Ő mondja, ha kisüt a nap Jóraforduló Pálkor, vagyis Pálfordulókor, akkor a tél második fele keményebb lesz, mint az első. Ha nem süt ki, gyengébb időjárásra van kilátás.
Általában mindenütt, többek között Topolyán is azt vallják: „Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen!” Annál jobb, minél hidegebb az idő e napon, mert akkor megmenekülünk a betegségektől, háborúságtól, szegénységtől, nyomorúságtól és nem utolsósorban a hosszú téltől.